A templom, a hegedű és az illatos sütemény titka

Voltunk karácsonyi kórust hallgatni egy elég nagy templomban. Ez csak azért fura, mert a környékünkön minden templom kicsi, és ahogy Luca mondaná minimum "középkori", viszont ez egy felújított tégla-templom volt, széles karzattal, a szent családot ábrázoló aranyozott mozaikokkal és spotlámpákkal. Mit mondhatnék, a modern bekúszott az óvilágba.

A kórus maga talán huszonöt-harminc tagú lehetett, főképp gyerekekből állt és egyházi dalokat énekelt. Semmi Last Christmas :)- na jó, csak viccelek, George Michael nem hiányzott egy cseppet sem.

Furák ezek a skótok, annyira rajonganak a klánvezérekért, mintha még ma is naponta harcra kelnének a vezérükkel, hogy megoltalmazzák a családot. A család itt nemcsak azt jelenti, mint nálunk, a családtagokat olyan erős kötelékek kötik össze, amit sokszor híres történelmi csatákhoz kötnek, és a mai nap a bizonyítéka annak, hogy vannak szövetségek, amiket még a büszkeségükkel sem szakíthatnak szét. A Mackintoshok és a MacKeltarok megbékéltek. Nem tudjuk hogy, de annyi bizonyos, hogy Mackintosh megborotválkozott!, és hirtelen nyájas lett.  Jurij szerint lehet, hogy csak pár napig tart, de béke van.

Holnap a helyi klánok tagjai körbe járják a várost, aztán a Heart Hollow-ban vacsoráznak. Nagy lesz a nyüzsgés, persze megint korán kelek... 

Kezdetét vette ugyanakkor a Mackinthos elleni hadjárat. Megszereztük a mobilja számát, így mostantól minden nap kap egy üzenetet, miszerint " pszt!, már csak öt nap, és itt a karácsony!" , christmas is cominggg, stb, stb. Láttam, amikor megkapta az első üzenetet. Majd kiguvadt a szeme, nem győzött csodálkozni. Én meg persze csak szolidan pont ott tisztogattam az ezüstöt, és természetesen ott volt az arcomon az a sunyi mosoly! Jurij, jelenleg azon van, hogy rávegye a vár urát arra, hogy szerezzen be még egy karácsonyfát. Állítólag az ügy jól halad- a fekete bárányt átadták béke ajánlatként a Mackeltaroknak pecsenyének-, és azóta Macintosh derűs jókedvében mindent alá ír, még a barátnője elbocsátó szép levelét is, merthogy úgy hírlik, az asszonyka nem viselte jól a főnök hangulatingadozásait. Vagy csak egymást nem viselték jól... Mindenesetre a hölgy elutazott, Mackintosh pedig kommunikatívabb, mint bármikor. Az előbb például benézett hozzánk a konyhába, oda somfordált a hátam mögé, és ezt mondta:

- Kaate! 

Hogy azt a mindenit! Kiejtettem a kezemből az épp megtisztított villát, amit látva Macinthos vigyorogni kezdett.

- Találtam pár illatos aprósüteményt a dolgozószobámban. ( Hallottatok már ilyet, hogy " illatos aprósütemény"? Mindenesetre félelmemben eltátottam a számat. ) - Nincs valami köze ehhez? 

- No! - tiltakoztam, olyan kiejtéssel, amit a hortobágyi betyárok szoktak használni, ha nem indulnak a marhák. 

- Csak ritkán sütök, és akkor is keveset.

Macintosh féloldalas mosolyt villantott, majd annyit mondott: - Kár. 

Kár, hogy ennyire hülye voltam... " Csak ritkán sütök, és akkor is keveset" - micsoda hülye válasz!

 Hogy mi akart ez lenni, azt nem tudom. És bele sem merek gondolni abba, hogy mi lesz, ha megtalálja azt a régi karácsonyi képeslapot, amit a lomtárban találtam, és portörlés közben oda csentem az asztalára...  ( Még a gondolatra is libabőrös lettem. ) De ha jól tudom, az üknagymamája írta. Hát nem klassz ajándékot találtam? Tegnap kaptam Magyarországról egy képeslapot, és olyan honvágyam lett, keblemre öleltem volna az egész világot, csak valaki vissza öleljen. Most is itt van a zsebemben, és ha túl soknak tűnik a tisztogatni való ezüst, vagy túl csúnyán néz rám a kulcsárné asszony, csak kihajtogatom, és olvasgatni kezdem. Szóval mindenképp oda akartam adni ezt a kincset Macinthosnak... Az is lehet, hogy ez lesz a kulcsfegyvere a hadjáratunknak!

Azért, hogy őszinte legyek, kicsit parázom a süteményes akciója miatt. Vajon tud valamit? Túl hangosan énekeltem sepregetés közben? Vagy ami még rosszabb, spicli van a klubban? Apropó klub, Dolgopovnak hegedűje van! A lengyel lányokkal, és az egyik helyi skót lánnyal - akinek különösen tetszenek Dolgopov rémmeséi- megkértük, hogy játsszon majd valamit karácsonykor. És tudjátok mit mondott? Hogy bár ez itt- nézzétek meg a videót- cselló, de karácsony estig begyakorolja a dalt hegedűvel!! 

Én azt mondom, ha kell, lekötözzük Macinthost is, csak hallgassa meg. Biztos gyönyörű lesz!